MTKI Workshop sorozat 3. "A Kádár-korszak politikai vezetése: módszerek és források"

Előadó: Milán Pap

hétfő 2022. ápr. 11. 14:00 → 16:00 Europe/Budapest

Kitöltendő (Kitöltendp)

PONTSZERZŐ

A rendezvény hibrid jellegű, helyszíne: EJKK Tárgyaló Kutatók jelenlétével és online Ms-Teams-en Hallgatóknak

A Kádár-korszakot korszakot feltáró történeti irodalom jelentős része hagyományosan a kádári politikai rendszer jellegét és annak módosulásait igyekszik bemutatni. A rendszerproblematikán túl a korszak politikai vezetésének néhány tagjáról is részletes biográfiák állnak a rendelkezésünkre, amelyek már közvetetten is utalnak a kádári politikai vezetés intézményi, gyakorlati és ideológiai sajátosságaira. Ugyanakkor az intézmények működésének vizsgálatára, bár történet néhány üdítő kivétel, kevesebb figyelmet jutott.  Előadásomban egy ilyen, hosszabbtávú kutatás első lépéseit és felmerülő dilemmáit szeretném bemutatni. A tervezett  vizsgálódás egyaránt hangsúlyt kíván helyezni az MSZMP vezető testületeinek (Politikai Bizottság, Központi Bizottság, Titkárság) összetételére, tagjainak életútjára, a kollektív vezetés tagjainak egymáshoz és a főtitkárhoz fűződő kapcsolatára, a kollektív vezetés kultúrájára, illetve e kollektív vezetés válságidőszakokban történő reakcióira (1956-1957, 1968, 1985 stb.) és a kádári szocializmus nagyobb politikai projektjeinek (kollektivizálás, gazdasági reform) lebonyolítására, végigvitelére. A kutatás alapvető kérdése, hogy hogyan működött a kádári kollektív vezetés, különös tekintettel a főtitkár szerepére és a vezetés egyes tagjaihoz való (pl. Aczél György, Biszku Béla) viszonyára. Továbbá, hogy a kádári vezetés hogyan tudta és kívánta kihasználni a meglévő szűk mozgásteret, amit a keleti blokk szovjet politikájának dominanciája jellemzett. A kutatás módszereiben politikatudomány, elsősorban a politikai vezetéselmélet institucionalista és antropológiai irányzatait és részben a történeti biográfia eljárásait kívánja hasznosítani. Ezen kutatási irányhoz az inspirációt a szovjet kollektív vezetés angol nyelvű irodalma (A. Brown, S. Fitzpatrick, Y. Gorlizki, G. Gill) és a német intézménytörténeti-intézményszociológiai irodalom (J. Gieseke, R. Bergien) nyújthat. Alapvető forrása az említett vezető testületek levéltári iratanyaga, a hozzá kapcsolódó eljárási szabályzatok, illetve a vezető testületek tagjainak fennmaradt hagyatéka.