PONTSZERZŐ
A rendezvény hibrid jellegű, helyszíne: EJKK Tárgyaló, Kutatók jelenlétével és online Ms-Teams-en Hallgatóknak
1953 tavaszán az ÁVH őrizetbe vette a budapesti illetőségű Schwitzer Jenőt, aki több "imperialista követségi emberrel" állt kapcsolatban; emberek kiszöktetésével, valamint valuták és (úgynevezett) illegális levelek Bécsbe történő kiküldésével foglalkozott. Ez a letartóztatott személy közvetve kapcsolatban állt Weiss Gyulával, akit a szervezet központi figurájának tartottak, és akit a felhasznált hamis román útlevelek egyik "mesterének" tartottak. Weiss, aki több hónapig bujkált az ÁVH elől, másokkal is kapcsolatban állt, többek között az egyik budapesti ortodox rabbival is. Az ÁVH többhónapos nyomozás során számolta fel a “szervezetet", amelynek legfőbb jellemzője az volt, hogy szinte valamennyi résztvevője a budapesti ortodox zsidó közösség tagja volt.
A kutatásom célja, hogy feltárjam ezt a “hálózatot", és levéltári források alapján bemutassam, hogyan működött (és élt) a budapesti ortodoxia az 1950-es évek első felében Magyarországon. Az ortodoxia intézményesen a Budapesti Zsidó Hitközség (és a MIOK - Magyarországi Izraeliták Országos Képviselete) része volt, önállósága 1950-ben szűnt meg, amikor tagozattá vált. Az államosítás miatt sok szervezet és ember került veszélybe, amire az egyik megoldás az úgynevezett szombattartó szövetkezetek létrehozása volt, így a vallási parancsolatok megtartása nem szenvedett csorbát, ami egyfajta kompromisszumos megoldást jelentett a korban, ám nem jelenthetett mindenki számára megoldást.
Mivel Weiss Gyula korábban az ortodox hitközség egyik intézményének pénzbeszedője volt, és a legtöbb ügyletet a hitközséghez tartozó intézményekben bonyolították le, meg kell vizsgálnunk azt, hogy a több mint száz ember kicsempészése része volt-e valamiféle hitközségi (politikai) stratégiának vagy sem. Tudjuk, hogy az államosítás jelentősen meggyengítette az ortodoxia személyi és anyagi bázisát Budapesten (és Magyarországon), és az államilag irányított vallásellenes harc ezt a zsidóságot sem hagyta érintetlenül. Az egzisztenciális bizonytalanság és a források csökkenése egyeseket illegális tevékenységekre késztetett (ilyen volt a csempészés, feketekereskedelem stb), amelyek legalább annyira jelen voltak ezekben az ügyekben, mint a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás.
A rendezvény regisztráció köteles!
Busa Zsuzsanna