A matematika és a fizika időszerű kérdései 2026 - Nemzetközi tudományos konferenciaPontszerző: 2 pont

péntek 2026. szept. 4. 12:00 → 18:00 Europe/Budapest

A. épület/VIII. emelet-Bolyai terem (Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus)

István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

Idén is megrendezi évenkénti konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Természettudományi Tanszéke (NKE HHK ATI TTT), „A matematika és fizika időszerű kérdései 2026” címmel, amelyen a tanszékhez kapcsolódó, széles spektrumot átfogó tudományos kutatómunkába nyerhetnek bepillantást a résztvevők. A konferencia célja, hogy a különböző tudományos témákkal foglalkozó munkatársak egymás kutatási területét alaposabban megismerhessék, ami közös kutatásokhoz és publikációkhoz vezethet. A konferencia a külsős előadók és résztvevők érdekében idén is jelenléti és online hibrid formában is kerül megtartásra 2026. szeptember 4-én. Az online részvételhez szükséges link a konferenciát megelőzően kerül kiküldésre.

A konferencia jelenléti helyszíne az NKE HHK A. épület Bolyai terem.

Az előadásokra 12 perc biztosított, majd további 3 percben kérdéseket tehet fel a közönség. Emellett lehetőség van előre felvett is közzétett prezentációkra is, ahol az előadó 5 percben válaszol a felmerült kérdésekre. 

---

Előadásokkal jelentkezni ezen az oldalon "Absztrakt beküldése" fülön lehet. Bármi kérdése merül fel írjon Racz.Istvan@uni-nke.hu címre!

Absztrakt beküldési határidő: 2026. szeptember 1.

 

Konferencia elnöke:

Dr. Rácz István

 

Tudományos szervezőbizottság tagjai:

Dr. Horváth István

Dr. Szabó Péter Imre

Dr. Székely Gergely

 

Lokális szervezőbizottság tagjai:

Dr. Nagy Imre

Pintér Sándor

Dr. Tóth Bence

Szőke Anna

 

 

Csatlakozni az alábbi MS TEAMS linken lehetséges:

MSTEAMS LINK

---

EN:

The Department of Natural Sciences at the Faculty of Military Science and Officer Training of the National University of Public Service (NKE HHK ATI TTT) is once again holding its annual conference this year, entitled “Actual Problems in Mathematics and Phyisics 2026,” where participants will gain insight into the wide-ranging scientific research conducted by the department. The goal of the conference is to enable faculty members working on various scientific topics to gain a deeper understanding of each other’s research areas, which may lead to joint research projects and publications. To accommodate external speakers and participants, the conference will once again be held in a hybrid format - both in-person and online - on September 4, 2026. The link required for online participation will be sent out prior to the conference.

 

The in-person venue for the conference is the Bolyai Hall in Building A of the NKE HHK.

 

Each presentation is allotted 12 minutes, followed by an additional 3 minutes for questions from the audience. Additionally, there is an option for pre-recorded and published presentations, during which the presenter will spend 5 minutes answering any questions that arise.

 

You can submit a presentation on this page under the “Submit Abstract” tab. If you have any questions, please email Racz.Istvan@uni-nke.hu!

 

Abstract submission deadline: September 1, 2026.

12:00 Regisztráció

1 Megnyitó

Előadó: Dr István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

Asztrofizika

Szekcióelnök: Gergely Székely (NKE)

2 Galactic Collisions Across Cosmic Time: How Mergers Shape Galaxy Evolution

Galaxy mergers are among the most important processes shaping the evolution of galaxies, yet their impact on star formation and the role of the surrounding environment remain actively debated. In this talk, I will present our study of galaxy mergers using the IllustrisTNG cosmological simulation, focusing on the evolution of galaxies from the nearby Universe to the early Universe ($0 < z < 15$). We investigate the star formation and mass evolution of merging galaxies and explore how their local environment is connected to their evolutionary history. We also compare the simulated star formation history with recent observational results from JWST, highlighting similarities and differences between simulations and observations. These results provide insight into how galaxy interactions and their environments contribute to galaxy evolution across cosmic time.

Előadó: Bendegúz Koncz (University of Debrecen)

NKE_Koncz_IllustrisTNG_20260904.pdf

3 Sky Exposure Mapping with Preconditioned Spherical Generalized Additive Model

A Preconditioned Spherical Generalized Additive Model was developed
to investigate the spatial compatibility of Gamma-Ray Burst (GRB)
redshift subpopulations within the Swift GRB catalog for constructing redshift completeness maps. Also the spatial differences between optical afterglow spectroscopy or host-galaxy observations defined groups were tested by different spherical spatial statistics, including Monte Carlo log-likelihood permutation tests, the Maximum Mean Discrepancy, the spherical Ripley's K-function, and the two-dimensional
Fasano-Franceschini test. The results did not reveal spatial differences between the two subpopulations.

Előadó: Dr Zsolt Bagoly (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

NKE26.pdf

4 A Swift és a VLT/X-shooter megfigyelések szinergiája

Az előadás korábbi adatok és a legújabb megfigyelések ötvözésével szisztematikus elemzést nyújt a semleges hidrogén (NH) oszlopsűrűségéről a gammakitörések (GRB) környezetében. A 2012–2021 közötti időszakból származó, nagy felbontású VLT/X-shooter spektroszkópiai adatokra vonatkozó korábbi elemzésünket kiegészítjük a legújabb megfigyelésekkel. Az elsődleges cél a széles vöröseltolódási tartományban a röntgensugárzásból (Swift/XRT) származtatott és az optikai Lyman-alfa oszlopsűrűségek közötti lehetséges eltérések vizsgálata. A legújabb X-shooter mérések beépítésével célunk az NH vöröseltolódás-függőségére vonatkozó korlátok pontosítása, valamint a fotoionizáció és a robbanás körüli tisztulási hatások szerepének vizsgálata. Eredményeink kritikus kalibrációt nyújtanak a jövőbeli nagyenergiájú űrkutatási programok, például a THESEUS számára, kiemelve a több hullámhosszú megközelítések szükségességét a GRB-gazdagalaxisok csillagközi közegének megértésében.

Előadó: Dr István Rácz (NKE HHK ATI Természettudományi Tanszék)

Konf_MatFiz_2026_RACZ.pdf

14:10 Kávészünet

Alkalmazott tudományok

Szekcióelnök: Dr Zsolt Bagoly (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

5 SDR-alapú drónfelderítő rendszerek tervezése: Iránymérési módszerek vizsgálata

A kutatás egy SDR-alapú rádiófrekvenciás drónfelderítő rendszer fejlesztésének tervezésére irányul, amelynek központi kérdése a megfelelő iránymérési módszer kiválasztása. A vizsgálat a modern drónkommunikáció sajátosságaiból indul ki, különös tekintettel a szélessávú és nem stacionárius jelekre, amelyek megbízható iránymeghatározása komplex, multipath hatásokkal terhelt környezetben jelentős kihívást jelent. A vizsgálat célja olyan iránymérési módszerek összehasonlító elemzése, amelyek különböző kompromisszumok mentén képesek biztosítani a pontosság, stabilitás és implementációs komplexitás közötti optimális egyensúlyt.

A kutatás módszertana több szinten valósul meg: a releváns szakirodalom szisztematikus feldolgozását kiegészíti a piacon elérhető iránymérő rendszerek technológiai elemzése, amely alapot szolgáltat a saját fejlesztésű demonstrációs eszközök kialakításához. A dolgozat keretében két eltérő iránymérési paradigma kerül implementálásra és validálásra: egy pseudo-Doppler alapú, szekvenciális mintavételezésen alapuló rendszer, valamint egy többcsatornás, fáziskoherens adatgyűjtést alkalmazó korrelatív interferometrikus architektúra, amelynek feldolgozása MUSIC algoritmus segítségével történik. A módszerek összehasonlítása kontrollált mérési környezetben, saját mérési kampány keretében történik, különböző jelterjedési viszonyok modellezésével.

A kapott eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a fázisinformáción alapuló interferometrikus megközelítés lényegesen robusztusabb működést biztosít komplex jelterjedési viszonyok között, míg a pseudo-Doppler módszer egyszerűsége ellenére érzékenyebb a környezeti torzításokra. A vizsgálat eredményeként nem csupán egy összehasonlító elemzés született, hanem egy konkrét rendszertervezési irány is megfogalmazásra került, amely alapot biztosít egy jövőbeni, kompakt és terepen alkalmazható SDR-alapú drónfelderítő és iránymérő rendszer fejlesztéséhez.

Előadó: Kende Veres (NKE-HHK)

6 An Extendible Spacetime Without CTCs Whose Every Extension Contains CTCs

In this talk, we will construct an extendible spacetime without closed
timelike curves (CTCs) whose every extension contains CTCs. From
time-rolled Minkowski spacetime, we will remove a fractal which is
large enough to cut every CTC in half, but also scattered enough, and
hence, in every extension of the spacetime, at least one CTC has to be
added back. This construction settles a question posed by Geroch.

Előadó: Gergely Székely (NKE)

7 Kvantált termikus örvények

A termikus Hall-effektus alapvető eszközzé vált az egzotikus kvázirészecskék és a topológiai rend vizsgálatában, különösen a mágneses szigetelőkben, ahol az elektronikus vezetés elnyomott.
A skyrmionokhoz hasonlóan, amelyeket topológiailag védett spin-konfigurációik jellemeznek, a termikus Hall-effektus is mélyen gyökerezik az alapul szolgáló fizikai tér geometriai tulajdonságaiban. Ebben a munkában egy elméleti keretet biztosítunk a kvantumváltozathoz, Sommerfeld fluxuskvantálása alapján. Továbbá bemutatjuk a disszipációmentes termikus áramörvények potenciális létezését. Azt feltételezzük, hogy ezek az örvények kulcsszerepet játszhatnak más topológiai struktúrák, például a skyrmionrácsok stabilitásában és dinamikájában, új perspektívát kínálva a hőtranszport és a mágneses textúrák közötti kölcsönhatásra.

Előadó: Dr Katalin Mária Gambár (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

8 Holtidő szerepe a Mössbauer-spektroszkópiában

A számláló elektronika holtidő-effektusait általában nem veszik figyelembe a rutinszerű Mössbauer-kísérletek során, és ritkán építik be spektrumkiértékelő programokba, pedig torzíthatják a spektrumokat. Megmutatjuk, hogy a holtidő-paraméter meghatározható a spektrális alapvonalból, ha figyelembe vesszük a kísérlet pontos geometriáját. A holtidő az adatstatisztikát is megváltoztatja, ezért az illeszkedés jóságára (goodness-of-fit) vonatkozó kritérium felülvizsgálata is szükséges.

Előadó: Dr László Deák (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

15:45 Kávészünet

Fejlett technológiák, ballisztika és asztrofizika

Szekcióelnök: Dr Katalin Mária Gambár (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

9 Lövedék hatásának vizsgálata

Előadásomban röviden bemutatom a nyáron kezdődött az NKE-ELTE együttműködésünket, melyben páncélban haladó lövedék hatását vizsgáljuk

Előadó: Peter.Imre Szabo (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

10 9M730 Burevesztnyik (NATO-kód SSC-X-9 Skyfall), az első nukleáris hajtású légijármű

Légijárművek nukleáris energiával történő meghajtása először 1946-ban merült fel komolyabban (NEPA). A hajtómű kialakítására több elvi lehetőséget is vizsgáltak. Ezeket két csoportra lehet osztzani. Környezetvédelmi szempontból a zárt hűtőkört tartalmazó közvetett ciklusú hajtómű a legkedvezősbb. Megvalósíthatóság szempontjából ezeknél sokkal kedvezőbb a közvetlen ciklusú változatok, amelyekben a levegő átáramlik az aktív zónán. Ezek a sugárhajtóművek kialakításuknak köszönhetően radioaktív anyagokat bocsájtanak ki a működésük során. A hidegháború idején az összes olyan hajtúmű, amelynek a fejlesztése eljutott a kísérleti fázisig, közvetlen ciklusú volt. Ennek köszönhetően a projekteket folyamatosan aggodalmak övezték, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak, hogy végül egyik sem valósult meg.

Az első olyan projekt, amely eljutott a repülési próbákig, az orosz nukleáris hajtású robotrepülőgép, a Burevesztnyik. Az első repülési tesztre 2016-ban került sor, amit további tesztek követtek. A mai napig legalább 14 indítás történt, ám ezek legfeljebb részlegesen tekinthetők sikeresnek. A legjobb eredményt a 2025. október 21-én végrehajtott teszt hozta, amikor is 15 órán át működött a hajtómű, miközben a jármű 14000 km-t tett meg.

Az előadásban áttekintjük a nukleáris hajtóművek lehetséges kialakításait, és a korábbi projekteket. Ezek tükrében megvizsgáljuk, a Burevesztnyik hajtóművének lehetséges kialakításait, és megbecsüljük az általa okozott nukleáris szennyezés nagyságát. A hajtómű valószínűsíthető jellemzői alapján következtetéseket vonunk le a lehetséges alkalmazásával kapcsolatban.

Előadó: Imre Nagy (NKE HHK Term.tud Tszk)

11 Budapesti közlekedési balesetek nemspecifikusságának vizsgálata

Az első budapesti női buszvezető 1979-es munkába állása óta a nők aránya a buszvezetők között 3,9%-ra, a trolibuszvezetők között 10,2%-ra, a villamosvezetők között pedig 24,5%-ra nőtt a férfi dolgozók mellett. Mivel ez az arány már lehetőséget ad az egyes üzemágakban előforduló balesetek nemspecifikusságának vizsgálatára, kutatásunkban arra kerestük a választ a 2020-2024 évek adatai alapján, hogy kimutathatóak-e olyan balesettípusok, melyek a férfiakra jellemzőek inkább vagy a nőkre. Azt találtuk, hogy a nők esetében a saját hibás balesetek száma, férfiak esetében pedig az idegen hibás balesetek száma magasabb. Cikkünkben bemutatjuk az üzemágspecifikus adatokat és ezek nemenkénti eltéréseit és feltárjuk ezek lehetséges okait, valamint javaslatokat fogalmazunk meg arra nézve, hogy mindkét nembe tartozók esetében csökkenteni lehessen a balesetek számát, növelve ezáltal a közlekedésbiztonságot.

Előadó: Dr Bence Tóth (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

Diszkusszió, Kérdések órája

Szekcióelnök: Dr István Rácz (NKE HHK ATI Természettudományi Tanszék)

12 Konferencia zárása

Előadók: Istvan Horvath (NKE - HHK - Természettudományi Tanszék), Dr István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)