Bedők Péter ösztöndíjas kutató beszámolója: A második világháború alatti lengyel–litván és magyar horvát kapcsolatok összehasonlítása - Microsoft Teams értekezlet
Az előadás célja, hogy korabeli beszámolók, naplók és a szakirodalom segítségével rávilágítson a második világháború alatti lengyel–litván és a magyar–horvát kapcsolatok fontosságára, a korábbi államszövetségek korszakban is jelenlevő örökségére, és a területi vitából fakadó konfliktus súlyosságára.
Az eltérő nyelvet beszélő lengyelek–litvánok és magyarok–horvátok között fennálló államszövetségek története kitörölhetetlen a nemzeti emlékezetből. Míg Lengyelországban és Magyarországon a paternalista megközelítés, addig a litvánok és a horvátok esetében a nemzeti öndefiníció megszületése miatt kulcsfontosságú beszélni az államszövetségek örökségéről. Az I. világháborút követően mind a lengyelek, mind a magyarok körében a korábbi államszövetség fenntartásának lehetősége szertefoszlott, mégis olyan fontos történeti hagyományt hordozott magával, amely hatással volt a későbbi magyar–horvát és lengyel–litván viszonyra is.
A II. világháború időszaka a lengyel–litván és a magyar–horvát kapcsolatok újabb mélypontját jelentette. A köztük kirobbanó területi konfliktus (Vilniusi régió; Muraköz) az élet minden területén éreztette negatív hatását az adott területeken a közigazgatási hivataloktól, a közoktatási intézményeken keresztül egészen a katolikus egyházig. Habár mindez a háború árnyékában történt, amikor a tágabb térség fő hatalomgyakorlói a náci Németország és a Szovjetunió voltak, mégis a lengyelek–litvánok alternatív módokon próbálták megszerezni a vilniusi régiót, addig a magyarok és a horvátok ezt a sokkal jelentősebb mozgásterük mellett próbálták ugyancsak megtenni. A két területi konfliktus közül egyiket sem sikerült rendeznie a feleknek, és ezek a politikai feszültségek hozzájárultak a kelet-közép-európai térség destabilizációjához is.
A korabeli tapasztalattörténetek, és körülmények Michał Römer (Mykolas Römeris 1880–1945) és Sebestyén Mátyás (1895–1962) naplóján keresztül kerülnek bemutatásra.
Előadó: Bedők Péter, az Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézet ösztöndíjas kutatója
Aki kérdez: Mitrovits Miklós, az Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
Az esemény regisztrációhoz kötött, a regisztráltak az esemény napján megkapják az eseményhez tartozó Microsoft Teams értekezlet linkjét.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Eötvös József Kutatóközpont
Közép-Európa Kutatóintézet