A matematika és a fizika időszerű kérdései 2023 - Nemzetközi tudományos konferencia

Friday 25 Aug 2023, 12:00 → 19:00 Europe/Budapest

Idén is megrendezi évenkénti konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Természettudományi Tanszéke (NKE HHK TTT), „A matematika és fizika időszerű kérdései 2023” címmel, amelyen a tanszéken folyó, széles spektrumot átfogó tudományos kutatómunkába nyerhetnek bepillantást a résztvevők. A konferencia célja, hogy a különböző tudományos témákkal foglalkozó munkatársak egymás kutatási területét alaposabban megismerhessék, ami közös kutatásokhoz és publikációkhoz vezethet. A konferencia a külsős előadók és résztvevők érdekében idén is online formában lesz megtartva 2023. augusztus 25-án. Az online részvételhez szükséges link a konferenciát megelőzően kerül kiküldésre.

Az előadásokra 12 perc biztosított, majd további 3 percben kérdéseket tehet fel a közönség. Emellett lehetőség van előre felvett is közzétett prezentációkra is, ahol az előadó 5 percben válaszol a felmerült kérdésekre. Az előadásokat kérjük legkésőbb augusztus 20-ig megküldeni a szervezők részére!

 

 

 

---

Előadásokkal jelentkezni ezen az oldalon "Absztrakt beküldése" fülön lehet. Bármi kérdése merül fel írjon Szilagyi-Katona.Timea@uni-nke.hu címre!

Absztrakt beküldési határidő: 2023. augusztus 15.

 

Konferencia elnöke:

Dr. Rácz István

 

Tudományos szervezőbizottság tagjai:

Dr. Hanka László

Dr. Horváth István

Dr. Gambár Katalin

 

Lokális szervezőbizottság tagjai:

Dr. Szabó Péter Imre

Dr. Székely Gergely

Szilágyi-Katona Tímea

 

 

Jelentkezési határidő: 2023. augusztus 15.

 

 

Csatlakozni az alábbi MS TEAMS linken lehetséges:

https://teams.microsoft.com/l/meetup-join/19%3ameeting_NTRmOWFiMzAtNTJmYy00ZDQzLWI2M2QtZjhkMmExM2E1NDc0%40thread.v2/0?context=%7b%22Tid%22%3a%22cea28e33-0b6b-4c2c-a208-ff402705b081%22%2c%22Oid%22%3a%2246382304-d409-40e2-b1c3-3ecc499f4529%22%7d

12:00 → 12:15 Megnyitó - Technikai ismertető

Speaker: Dr István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

12:15 → 13:30 Csillagászat és űrfizika

Convener: Dr Katalin Mária Gambár (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

12:15 A lézerek egyik fontos paramétere: a félértékszélesség. - An important parameter of lasers: the full width at half maximum

Számos lézerberendezés térbeli nyalábprofilja nem homogén. Ez igaz a Bay Zoltán Kutatóintézetben található szubpikoszekundumos impulzushosszú berendezésre is. Ennek nyalábprofilja Gaussi. Előadásomban bemutatom ennek fontosságát, következményeit. A nyaláb félértékszélességét egy egyszerű módszerrel meg is mértük.
The spatial distribution of several laser systems is not spatially homogeneous. This stands for also for the subpicosecond laser system of the Bay Zoltán Research Institute. Its beam profile is Gaussian. In my presentation I show its importance and consequences. We measured its full width at half maximum with a simple method.

Speaker: Péter Imre Szabó (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

12:30 Magnetárok és pulzárok

A magnetár csillagok megfigyeléseinek áttekintése.

Speaker: Dr Zsolt Bagoly (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

NA23.pdf

12:45 Mapping the Universe with Gamma-Ray Bursts

.

Speaker: Dr Istvan Horvath (NKE - HHK - Természettudományi Tanszék)

13:00 Van-e köztes elmélet a klasszikus és a relativisztikus téridők között?

PhD dolgozatában Lefever Koen megmutatta, hogy a kései klasszikus és a relativisztikus kinematika csak egy fogalomban tér el. Ha a relativitáselmélethez hozzávesszük az abszolút nyugalom fogalmát, a kapott elmélet fogalmilag ekvivalens lesz a kései klasszikus kinematikával. Andréka Hajnal 2017-es sejtése szerint nem csak abszolút nyugalom, hanem bármilyen más (nem triviális) klasszikus fogalom hozzávételével megkapható a relativitáselméletből a klasszikus kinematika. Az előadásban ezt a témakört fogjuk körbejárni Andréka Hajnal sejtésének megválaszolásával.

Speaker: Gergely Székely (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

13:15 Több mesterséges hold azonos pályán

Az egyre gyarapodó műholdseregek korát éljük. Az ENSZ Office for Outer Space Affairs szerint jelen év augusztus 20-ig mintegy 1807 mesterséges égitest indult föld körüli pályára, 128 rakéta fedélzetén. Összehasonlításképpen a teljes 2021-es évben 1812 műhold került pályára. Bár a korábban indított mesterséges holdak egy része irányított vagy természetes úton visszatért ez idő alatt, a pályán lévő műholdak száma így is nagyon gyorsan nő. Jelenleg az egy pálya - egy műhold elv érvényesül az engedélyezés során, ám a jövőben szükség lehet az elv feladására. Az előadásban annak a feltételeit tekintjük át, hogy milyen égi mechanikai feltételek mellett, és meddig lehet emelni az azonos pályán keringő mesterséges holdak számát.

Speaker: Imre Nagy (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

13:30 → 14:00 Kávészünet

14:00 → 15:15 Kísérleti fizika és alkalmazott matematika

Convener: Istvan Horvath (NKE - HHK - Természettudományi Tanszék)

14:00 Taszító potenciálos Klein-Gordon egyenlet és a dinamikaváltozás / Klein-Gordon equation with repulsive potential and the change of dynamics

Kivonat: A Klein-Gordon típusú parciális differenciálegyenletek több különlegességet rejtenek. Ezek a relativisztikusan invariáns alakú egyenletek, a lineáris tagjuk előjelétől függően szignifikánsan eltérő megoldásokat szolgáltathatnak. E mögött a fizika színterén a vonzó vagy taszító potenciálok vehetők észre. Jelen cikkben a klasszikus fizikából (mechanika, termodinamika) választott problémákon keresztül mutatunk rá a „negatív tömegtagú” Klein-Gordon egyenlethez kapcsolódó dinamikai fázisátalakulás lehetőségére: a nem-disszipatív és disszipatív folyamatok között. Lineáris folyamatok megértésére összpontosítunk, mert elsősorban a disszipáció megjelenésének tisztázása a kitűzött cél.
Abstract: Klein-Gordon-type partial differential equations hide several peculiarities. These relativistic invariant equations can provide significantly different solutions depending on the sign of their linear term. Behind this, attractive or repulsive potentials work in the language of physics. In this article, through problems chosen from classical physics (mechanics, thermodynamics), we point out the possibility of a dynamic phase transition related to the "negative mass term" Klein-Gordon equation: between non-dissipative and dissipative processes. We focus on understanding linear processes because the main goal is to clarify the appearance of dissipation.

Speaker: Dr Katalin Mária Gambár (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

14:15 Vékonyrétegek vizsgálata reflektometria módszerekkel

A mikroelektronika fejlődése forradalmi változásokat okozott életünkben, így a vékonyrétegek vizsgálati módszereinek fejlesztése az anyagtudományi kutatások fókuszába került. Roncsolásmentes vizsgálatok jól ismert képviselője a rugalmas szóráson alapuló reflektometria, amelynek során valamilyen részecske (hullám) felületről való visszaverődését vizsgáljuk. Az előadásban atomi méretű rétegekből álló szerkezetek spekuláris és diffúz, neutron- ill. Röntgen-szórását fogjuk áttekinteni. Bemutatjuk a rétegek osztályozására alkalmas, reflektometriailag kinyerhető információkat.

Speaker: Dr László Deák (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

14:30 Nemstacionárius fuzzy-Markov folyamatok alkalmazása idősorok elemzésére

Idősorok elemzése az alkalmazott matematika témakörén belül számos helyen talál alkalmazásra, műszaki és gazdasági területen egyaránt. Az előadásban az idősorok elemzésére egy olyan módszert mutatunk be, amely ötvözi a matematika két intenzíven fejlődő és igen hatékony elméletét, a sztochasztikus folyamatok, ezen belül a Markov-folyamatok elméletét és a fuzzy logikát. E kettő ötvözete a fuzzy-Markov folyamat, amely egy idősor egymást követő állapotai közötti átmenetet egyrészt egy-egy fuzzy tagsági függvénnyel írja le, másrészt ugyanezen átmenet a Markov folyamatok logikája szerint alakul az időben. A módszernek van stacionárius és nem stacionárius változata is. Az előadásban az utóbbira helyezzük a hangsúlyt.

Speaker: László Hanka (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

14:45 A villamos vontatás hatása Magyarország vasúti átjárhatóságára

Magyarország vasúthálózata világviszonylatban is sűrűnek számít: a 7441 km teljes építési hossz mellett 8.00 km/100 km2 sűrűséggel a világon a hatodik. Egyéb paramétereiben azonban elmarad már az európai országoktól is, a 100%-ban villamosított svájci vasút mellett ez a mutatója mindössze 37,7%. Jelen kutatásban azt vizsgáltam, hogy miként növekszik meg az országon áthaladó teherforgalom maximális értéke, ha a villamosított vasútvonalak mellett a villamosítatlanokat is igénybe vehetjük. A hálózat ezen paramétere nemcsak a villamosítandó vonalak kijelölésének kvantifikálására alkalmas, hanem a dízel vontatóállomány szükségességét is jelző mérőszám.

Speaker: Dr Bence Tóth (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

15:00 A túlélés analízise

Számos tudományterületen előforduló probléma, hogy mérést végzők nem tudnak valamit kellő pontossággal detektálni. Ez lehet egy nagyon halvány objektum az égbolton, vagy egy túl forró izzó anyag, vagy túl nagy sugárdózis. Ezen méréseket korlátos méréseknek nevezik. A legtöbb elemzésben ezen mérések nem vehetőek figyelembe, ám valójában a mérések mellőzése mégis torzítja a mintánkat. Hiszen ezen mérések is hordoznak információt. Előadásomban gyakorlati példákon keresztül mutatom be, hogyan leget információkhoz jutni a korlátos adatokat is felhasználva.

Speaker: Dr István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

NKE_CONFERENCE___2023___Racz.pdf

15:15 → 15:30 Kávészünet

15:30 → 16:30 Diszkússzió - Kérdések és válaszok órája

Convener: László Hanka (NKE HHK Természettudományi Tanszék)

16:30 → 17:00 Útravaló - Program zárása

Speaker: Dr István Rácz (NKE HHK Természettudományi Tanszék)