Előadó
Leírás
Although the latest migration charts show that compared to the peak period, there are significantly less migrants using the Eastern Mediterranean route to enter the European Union, the region came into focus again, when specific Western European outlets and whistleblowers alleged that the European Border and Coast Guard Agency - in tandem with the Greek authorities - have been continously breaching the human rights regulation, the EU law, and the Frontex Code of Conduct. Among other things, human rights NGOs accused the Agency of denying people their right to apply for asylum, moreover acting against the principle of non-refoulement defined by the international law. The European Border and Coast Guard Agency denies these accousations, saying that there have been two inquiries into accusations and both found no evidence of any violations of fundamental rights. The aim of this paper is to summarize and evaluate the course of events based on primary sources (i.e. reports, official documents, legal background, interviews etc) with regard to the current SARS-CoV-2 (Covid-19) pandemic situation.
Keywords: migration,European Border and Coast Guard Agency, human rights, Eastern Mediterranean route, non-refoulement
Abstract in Spanish or Hungarian (Presentation Language)
Dacára annak, hogy a legfrissebb migrációs statisztikák szerint a Földközi-tenger keleti térsége jóval kisebb mértékben áll migrációs nyomás alatt, mint ahogyan az tapasztalható volt például a 2015-ös csúcsidőszak alatt. Mégis, az utóbbi hónapok során a kelet-mediterrán útvonal újfent a közérdeklődés fókuszába került. Emberi jogokra szakosodott nem kormányzati, és egyéb jogvédő szervezetek, entitások azzal vádolták meg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy az uniós szervezet a görög hatóságokkal együttműködésben, folytatólagosan megsértették az emberi jogi normákat, a vonatkozó uniós szabályokat és a Frontex belső szabályozását. A vádak között szerepel, hogy a Frontex jogellenesen utasította vissza a bevándorlókat, ezen felül pedig a nemzetközi jog által is elismert non-refoulement elvébe ütköző módon járt el. A Frontex tagadja ezeket a vádakat, mondván, hogy a lefolytatott két belső vizsgálat során nem tart fel bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy emberi jogsértések történtek. A jelen értekezés célja, hogy összefoglaló és elemző módon, elsődleges források (például jelentések, hivatalos dokumentumok és a jogi háttér) idézése útján tárja az érdeklődők elé mindazt, amit a Földközi-tenger keleti térségében történtekről tudni lehet - tekintettel a jelenlegi SARS-CoV-2 (Covid-19) okozta válságra is.
Kulcsszavak: migráció, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, emberi jogok, kelet-mediterrán útvonal, non-refoulement