Speaker
Description
Egy teljes humán centrikus katonai vizsgáló rendszer megkívánja, hogy pontos képünk legyen arról, hogy az adott terület milyen alapokon, elveken működik, és milyen készségeket és képességeket kíván meg a résztvevőktől. Ezért az első lépésnek az úgynevezett munkaleírásnak kell lennie. Az elkészülő rendszerleírásnak tartalmaznia kell egyfajta szervezeti diagramot (az adott terület felépítését), az egyes funkcionális egységek jellemzőit, a részterületeken belüli tevékenységi körök leírását, valamint az egyes munkakörökre vonatkozó követelményeket, képességeket és készségeket. A következő fázisa az egyes beosztásokhoz tartozó kritériumok megalkotása és listázása. Ennek tartalmaznia kell az adott feladat jellegének leírását, az ellátáshoz szükséges képzettségeket, az egészségre, a fizikai állapotra, a pszichológiai jellemzőkre vonatkozó általános és speciális követelményeket, továbbá azokat az előírásokat, amelyek megszabják azt, hogy az adott személy az adott feladat ellátását milyen állapotjellemzők esetén képes ellátni.
A tervezés következő, igen érzékeny fázisa azoknak az eljárásoknak a kiválasztása, amelyek az adott kritériumok teljesülését képesek vizsgálni és ellenőrizni, amelyek segítségével eldönthető egy adott személy alkalmassága az adott szinten. Ilyen módon összeállítható egy-egy vizsgálati protokoll, amely az adott szint vizsgálatára hosszú távon alkalmazható, standard és bárki által jól alkalmazható.
A vizsgálatoknak különböző szintjeit határozzák meg:
• Előkészítő szint: a felvételre vagy alkalmazásra jelentkező személynek meghatározott dokumentumokat kell benyújtania.
• Alkalmassági szint: Az alkalmazott eljárások itt már igazodnak a betöltendő munkakör követelményeihez, a repülés esetében általános katonai, illetve a repüléssel kapcsolatos speciális vizsgálatok egyaránt szerepelnek, mégpedig több szinten.
o általánosabb és egyszerűbb tesztek;
o ezt követik a bonyolultabbak és speciálisabbak, miközben fokozatosan csökken a résztvevők száma;
o bizonyos, magas követelményeket támasztó munkakörök esetében (például a pilótaképzés, a repülőtiszti beosztásba való kinevezés ilyen) személyes interjún is részt vesznek;
o ezt a folyamatot szimulátoros vizsgálatok zárják le;
o azok a jelöltek, akik a teljes folyamaton átestek, még részt vesznek agy valódi gyakorlaton is, ahol kiderül, hogy az alkalmasság vizsgálatban nekik tulajdonított tulajdonságok a gyakorlatban is működnek-e.
• munkaköri vizsgálatok
• pillanatnyi alkalmasság
• teljes, komplex felmérés a munka során.
Néhány fontosabb alkalmazott módszer és eljárás:
• intelligencia tesztek (IQ-teszt, WAIS-III teszt, Raven teszt)
• személyiség tesztek (például MMPI)
• projektív tesztek (Rorschach, TAT)
• strukturált személyiség tesztek (NPQ, PIK, EPQ)
• szorongás mérése (STAI)
• teljes személyiség tesztek (BFQ, MMPI)
• diagnosztikai eszközök, például depresszió tesztek (BDI)
• érzelmi állapotok felmérése (PANAS)
Pszichofiziológiai módszerek:
• bőr elektromos reaktivitás teszt (EDA)
• szívverés vizsgálata (HR, HRV,)
• munka-tesztek (reakcióidő, érzékelés, légzés)
• izomműködés (EMG)
• agyi aktivitás (EEG, MEG, KP)
• képalkotás (PET, MEG, fMRI)
Speciális katonai tesztek:
• általános szűrés (WAIS, MMPI, Rorschach stb.)
• jellemző alapképességek, személyiség (EPQ)
• szakmai alkalmasság tesztsorozat (AFVAB, AFQT, AFMET)
• szakmaspecifikus felmérések (AFOOT, AAPP, TBAS)
• repülési ágazati felmérések (CLB, SA, SWORD)
A vizsgálatok tehát tartalmaznak általános pszichológiai és pszichofiziológiai eljárásokat is, és specifikus szakmai, jelen esetben repüléssel kapcsolatos módszereket is.